Alexia TG blogja

Ebben a cikkben megpróbáltam összefoglalni néhány, a lézeres szőrtelenítéssel kapcsolatos tudnivalót, amit azért szedtem össze, hogy könnyebb legyen eligazodni ebben a bonyolult dologban, és amiknek ismerete talán segíthet kiválasztani, hogy hol és hogyan szabaduljunk meg a leghatékonyabban a nem kívánt szőrszálaktól. Leszögezném, hogy nem vagyok szakértő csak utánanéztem ennek, hogy valami információ alapján dönteni tudjak a számtalan lehetőség közül. Az itt leírtak tehát annyira pontosak, amennyire laikusként sikerült megértenem és leírnom. Ennél azért jóval bonyolultabb terület ez, de talán a legfontosabb alapelvekig sikerül eljutni és megérteni, hogyan működik a lézeres és villanófényes (IPL) szőrtelenítés és mit várhatunk tőle.

Elöljáróban kezdjük mindárt a fénnyel történő szőrtelenítéssel kapcsolatos tíz gyakori tévhittel, ami jól mutatja, hogy mekkora a zűrzavar ebben a kérdésben. Amíg maguk meg nem tapasztalják az ellenkezőjét, addig sokan úgy gondolhatják, hogy:

1. A szőrszálak 95-100%-a eltűntethető
2. Végleges, azaz a szőrszálak eltűnnek és soha sem nőnek vissza
3. Néhány kezelés elég
4. Fájdalommentes
5. Nincsenek komoly vagy maradandó mellékhatásai
6. Az alacsony energiájú kezelés is hatásos
7. A nagyobb impulzushossz jobb
8. A világos szőke vagy ősz szőrszálakra is hat
9. A lézer jobb mint az IPL
10. Az IPL jobb mint a lézer

Ha jobban megértjük mi is az és hogyan működik a fotoepiláció azaz a lézeres vagy IPL szőrtelenítés, akkor talán a cikk végére magunk is megérthetjük, hogy a fenti állítások mennyire helytállóak és miért tévhitek.

Először is nézzük honnan is nő a szőr és mi kell ahhoz, hogy ezt megszüntessük. Az ábra a bőr egy részletét mutatja, amin látható egy szőrszál és a körülötte található sok egyéb más. Amint látszik, a szőr a szőrtüszőből nő és ezt elég kitartóan teszi, mindaddig amíg a szőrtüsző el nem pusztul. A szőrtüszőben található mátrix sejtek a test leggyorsabban szaporodó sejtjei közé tartoznak, és ezek hozzák létre a szőrszálakat alkotó sejteket. A szőr egyharmad millimétert is nőhet naponta, ezért a borotválás, ami csak a szőrszálak bőrből kiálló végeit tünteti el, csak nagyon rövid ideig hatásos és semmilyen hatással sincs a szőrtüszőre, ami rendületlenül termeli tovább a szőrszálat ez után is. (A közhiedelemmel ellentétben vastagabb vagy erősebb sem lesz tőle a szőr, legfeljebb szúrósabb, mert a vége nem vékonyodik úgy el, mint amikor magától kopik le a szőr, hanem hirtelen ér véget ott, ahol a borotva elvágta.) A szőrszálak kiszedése vagy a gyantázás hatásosabb megoldás, mert ekkor az egész szőrszálat eltávolítjuk a tövétől. De maga a szőrtüsző ezt túl szokta élni és a szőr újra kinő, csak lassabban éri el újra a bőr felszínét ezért ott kicsivel tovább marad szőrtelen. Ez lehet néhány nap vagy egy hét, attól függően, hogy milyen mélyen van a szőrtüsző a bőrben, ami általában 1-3 mm között lehet. (Néha a tépkedéstől előfordulhat, hogy egy szőrtüsző részben megsérül, ami nem elég ahhoz hogy ne nőjön belőle több szőr, de ezután világosabb vagy vékonyabb szőr nőhet belőle. Ahogy azt később megérthetjük, ez nem jó, ha fénnyel akarunk szőrteleníteni.)

Akkor tehát hogyan is lehet elpusztítani a szőrtüszőt? A legrégebbi módszer erre az elektrolízis, ami azt jelenti, hogy elektromos árammal irtják ki a szőrtüszőket. Ehhez sajnos egyesével meg kell célozni őket egy elektródával és darabonként kell kezelésbe venni őket, ami eléggé sokáig tart és nem is túl kellemes. Nagyobb területen ezért ez a módszer nem alkalmazható hatékonyan (de kevés szőr esetén, vagy amikor már lézerrel kiirtottuk a szőr nagy részét és csak olyan szőrszálak maradtak amikre a lézer nem hatásos, továbbra is ez marad a végső megoldás). A másik módszer a termolízis, ami azt jelenti, hogy a szőrtüszőt olyan hőmérsékletre melegítik amitől elpusztul (ez kb. 65-70 °C). Ezt viszont úgy kell csinálni, hogy ugyanakkor a körülötte levő sok minden más meg ne melegedjen fel ennyire, mert akkor az is károsodna, tehát ezt nem lehet mondjuk lángszóróval... Akkor hogyan lehet szelektíven energiát közölni a melegítendő sejtekkel úgy, hogy a többire ez ne hasson. A lézeres és villanófényes szőrtelenítésnél nagy energiájú (erős) fénnyel teszik ezt. Ezért a alkalmazott módszer teljes neve szelektív fototermolízis, ami annyit jelent, hogy fény által (foto) melegítik fel (termo) a szőrtüszőket annyira, hogy széthasadjanak (lízis), vagyis elpusztuljanak és mindezt csak a szőrtüszőkkel teszik (szelektív).

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy különböző színű fényt a különböző anyagok különbözőképpen nyelnek el. A fény színét a hullámhossza határozza meg, a vörös kb. 700 nm, az ibolya szín pedig kb. 400 nm. Alatta infravörös, fölötte pedig ultraibolya fénynek hívják, annak is van hullámhossza, csak színe nincs, mert azt nem látjuk. Valójában innen származik a tárgyak színe is: amit nem nyel el, hanem visszaver, olyan színűnek látjuk. A fehér mindent visszaver, a fekete mindent elnyel, a piros csak a vörös körüli hullámhosszakat veri vissza, míg a kék pedig az ibolya körülieket, a többit elnyeli. És mi van a bőrben, ami elnyelheti a fényt? Legfőképpen víz ami kék, vér (pontosabban a benne levő oxihemoglobin) ami vörös és a melanin nevű festékanyag, ami a sötét szőrszálak színét is adja és a káros ultraibolya sugarak elleni védelem céljából van a bőrben, ezért leginkább azokat nyeli el, de a látható tartományból is majdnem mindent, ezért sötét színű.

Az ábrán ezeknek az anyagoknak a fényelnyelése látható a különböző hullámhosszakon. Ebből látszik, hogy ha a melanint akarjuk megcélozni, akkor a legjobb a 700 és 1000 nm közötti hullámhossz tartomány, mert ebben leginkább a melanin nyeli el a fényt (a 300 nm körüli nem jó, mert az már a káros UVB sugárzás, ami már a DNS-t is roncsolja). Amit még tudni kell, hogy a fehér fény minden hullámhosszt tartalmaz, a lézer pedig olyan fény ami csak egyetlen hullámhosszt (meg van még ezen kívül más tulajdonsága is, de az most nem érdekes). A lézer fény hullámhosszát az határozza meg, hogy hogyan állítják elő: a rubin lézer 694 nm, az alexandrit 755 nm, a dióda lézer 800 nm, a neodímium szennyezett ittrium-alumínium gránát avagy Nd:YAG lézer pedig 1064 nm. Az ábrán ezek is be vannak jelölve, ahol látszik, hogy leginkább ezek alkalmasak szőrtelenítésre. Ezek közül is a dióda és az alexandrit lézer az, ami a leginkább szelektív tehát várhatóan a legkevésbé károsít direkt módon mást a nagy melanin tartalmú szőrszálakon kívül, a másik kettő ebből a szempontból inkább a határon van és szőrtelenítésre csak akkor ajánlott, ha nincs jobb a közelben. Ezen kívül használható még erős villanófény is (angolul Intense Pulsed Light vagy rövidítve IPL). Ezt egy a vakukhoz hasonló, csak erősebb, Xenon lámpával állítják elő, aminek a minden hullámhosszat tartalmazó fehér fényét leszűrik a kb. 500-650 nm-től 1200 nm-ig terjedő tartományra. Ez is megfelelően tudja melegíteni a melanint, de a fénye nem annyira koncentrált mint a lézer, ezért ugyanolyan beállítások mellett kevésbé mélyre hatolna a bőrbe. Ezt úgy ellensúlyozzák, hogy az IPL-nél általában nagyobb az egyszerre kezelt felület és más beállításokkal használják, amivel már a lézerhez hasonló eredményt lehet elérni vele.

Sajnos a dolog nem ennyire egyszerű, mert ha sikerült is kiválasztani a megfelelő hullámhosszakat, még azt is el kell érni, hogy megfelelő mennyiségű energiát tudjunk vele átadni a melanin tartalmú szőrszálaknak úgy, hogy csak azok melegedjenek fel a kívánt hőfok fölé, de a bőr többi része eközben ne égjen meg. Ha a kívántnál kevésbé melegítjük fel a szőrtüszőt a szőr akkor is kihullik belőle, de maga a szőrtüsző túléli és előbb-utóbb újra aktiválódik és újra szőrszálat fog növeszteni, tehát az eredmény csak időszakos lesz. Az, hogy mennyi energiát közöl egy villanás, a fényimpulzus energiasűrűségétől (angolul fluence) illetve a villanás hosszától, az ún. impulzushossztól függ. Ezeket kell tehát jól megválasztani, de ez függ attól is, hogy mekkora területen melegíti a bőrt, vagyis a kezelőfej nagyságától (spot size) meg attól is, hogy lézer vagy IPL-e a fényforrás. Tehát nem lehet általánosan megmondani, hogy mekkora a jó energiasűrűség vagy impulzushossz ami már hatásos, mert ez függ a géptől, a bőr és szőr színétől és típusától is. Annyi viszont bizonyos, hogy a tartós eredmény minél biztosabb eléréséhez ajánlatos a lehető legnagyobb energiasűrűséggel végezni a szőrtelenítést, amit a bőr még gond nélkül elvisel. A túl kis energiasűrűséggel végzett próbálkozások csak időleges eredményt hoznak (amivel csak tovább fog tartani végleg megszabadulni a szőrtől) illetve ritkán, nagyon kis energiasűrűségeknél akár újabb szőrszálak is kinőhetnek a kezelt terület peremén. Ugyanakkor ha túl nagy a közölt energia, akkor meg megéghet a bőr, ami sokáig gyógyuló vagy könnyen maradandó nyomokat is hagyhat a bőrön (ami pl. arcon nagyon nem előnyös). Különösen nagy probléma ez, ha valaki hegesedésre hajlamos, mert ekkor a keletkező égési nyomok hegekkel gyógyulhatnak. Mindez a gépet kezelő személyzet képzettségén és tapasztaltságán múlik, tehát érdemes ebből a szempontból alaposan megválogatni kire bízzuk magunkat. (A felelősség a legtöbb esetben, az eredmény pedig minden esetben a miénk lesz. Itt szó szerint mi visszük vásárra a bőrünket.) Szerencsére a gépeket úgy gyártják és a kezelőket úgy képezik ki, hogy a megfelelő géppel az előírásoknak megfelelően végzett kezelés esetén a maradandó sérülés kockázata kicsi, legfeljebb nem lesz annyira eredményes, amely esetben lehet később máshol próbálkozni, „csak” időt (és pénzt) lehet veszíteni vele. Az más eset ha a gép vagy a kezelő személyzet nem megfelelő. (Ha pl. te ennek az írásnak az elolvasása után már többet tudsz a szőrtelenítésről mint aki a gépet kezeli, akkor nem biztos, hogy a legjobb kezekben vagy. :) )

Mitől függ, hogy mekkora a hatásos és az elviselhető energiasűrűség? Elsősorban a bőr és a szőr típusától, azaz attól, hogy mennyi melanin van bennük. Melanin nem csak a szőrben van, hanem a bőrben is csak ott kevesebb, hogy mennyi az attól függ milyen barna a bőr. A különböző bőrtípusokra elterjedt besorolás az ún. Fitzpatrick skála, ami I és VI között határozza meg a bőr típusát. Az I-es típus a legvilágosabb, ez sosem barnul le, de mindig leég (nálunk nem gyakori, inkább csak nagyon északi országokban). A II-es típus is mindig leég de néha lebarnul (ez sem annyira gyakori Magyarországon). A III-as típus mindig lebarnul, de néha leég (aki nálunk világos bőrű az talán ide tartozhat). A IV-es típus ritkán ég le és mindig lebarnul (talán ez a leggyakoribb nálunk). Az V-ös típus az alapból kissé sötétebb bőr míg a VI a sötét/fekete bőr. Szőrtelenítés szempontjából az a jó minél világosabb bőrű valaki (illetve nincs lebarnulva). Az I-II típusba tartozók elég jól bírják bármelyik hullámhosszat, de IV-es típus felett már nagyobb a veszélye a bőr károsodásának. A bőr megégésenek veszélye kisebb hullámhosszaknál nagyobb. Ezért szeretik a dióda lézert, mert az a nagyobb hullámhossz miatt sötétebb bőr esetén is biztonságosan használható, bár az Alexandrit vagy a rubin lézer jobban fel tudja melegíteni a melanint, de emiatt a bőrben is nagyobb károkat tud okozni ha valakinek sötétebb bőre van. Az Nd:YAG lézer sötét bőrnél is alkalmazható, de nem annyira hatásos, mert ott már kisebb a melanin elnyelőképessége.

A másik oldal a szőrszálak melanin tartalma. Minél sötétebb és vastagabb a szőrszál, annál jobb a szőrtelenítéshez. A vékony és vörös vagy szőke szőrszálakat nehezebb kiirtani, ha pedig nincs elég kontraszt a bőr és a szőr színe között, akkor nehéz vagy nem lehet fénnyel úgy szőrteleníteni hogy ne égjen meg a bőr is, amit az eddigiek alapján már érthetünk, hogy miért. A teljesen átlátszó, ősz szőrszálakra pedig egyáltalán nem hat a lézeres vagy IPL szőrtelenítés, mert azokban nincs melanin, ami elnyelné a fényt. Ezért ezek megmaradnak és más módszerrel kell majd kiirtani őket, viszont a nagyon világos vagy ősz szálak nem látszanak a bőr alatt ezért nem annyira zavaróak, de borotválni továbbra is kell őket. (Hogy mennyi ősz szál van, az általában akkor látszik ha a sötétek már eltűntek).

A szőrtüszőknek, azon kívül hogy nehéz őket elpusztítani és makacsul növesztik magukból a szőrszálakat, van még néhány fontos tulajdonsága. Az egyik az, hogy a szőrszálak nem nőnek a végtelenségig, hanem egy idő után a növekedés leáll, a szőrszál kihullik, a szőrtüsző pedig egy ideig pihen mielőtt újra elkezdené előről egy újabb szőrszál előállítását. Az, hogy mennyi ideig aktív egy szőrtüsző és mennyi ideig pihen, attól függ hogy melyik testrészen található. A hajhagymák pl. évekig is aktívak lehetnek (ezért nő hosszúra a haj) majd a hajszál kihullása után kb. 3-4 hónap pihenés után válnak újra aktívvá. Más testrészeken a szőrtüszők rövidebb ideig aktívak és hosszabb vagy rövidebb ideig pihennek. A lábon pl. 4-5 hónap aktív szakaszt követ 4 hónap pihenési fázis, a karon 1-2 hónap növekedés után 3-5 hónap pihenés következik, az arcon pedig a 3-4 hónapig aktív szőrtüszők 1-2 hónapig pihennek mielőtt újra aktívvá válnának. A szőrtüszők nem egyszerre aktívak és egyszerre pihennek (hiszen akkor néha szőrösek, néha meg szőrtelenek lennénk), hanem minden szőrtüsző a maga ritmusa szerint halad, azaz egy adott területen mindig van aktív és pihenő szőrtüsző is. Sajnos csak az aktív szőrtüsző gazdag melaninban, ezért csak ezeket lehet egy alkalommal megcélozni (de a találati arány általában még ezek között sem 100%-os). Ahhoz, hogy az éppen pihenő szőrtüszőket is célba vehessük, meg kell várni amíg azok is aktívvá válnak. Ebből látszik, hogy sajnos egy kezelés nem lesz elég jelentős eredmény eléréséhez, és nem is néhány hét alatt leszünk szőrtelenek, mert nem lehet siettetni a szőrtüszőket, hanem ki kell várni amíg újra aktívvá válnak. Azt is fontos tudni, hogy a lézer vagy IPL kezelés hatására a szőrszálak mindenképpen kihullanak és azok a szőrtüszők is, amik egyébként túlélték a melegítést, azonnal elmennek pihenni egyet a nagy ijedségre. Tehát legalább a pihenési fázis idejére a kezelés után szőrtelenek leszünk, és annak lezárultával derül majd csak ki, hogy mennyi szőrtüsző válik újra aktívvá és mennyit sikerült végleg megszüntetni. Ezért a hosszú távú eredményt csak akkor lehet megállapítani amikor az utolsó kezelés után a pihenő idő lejárta után újra aktiválódnak a még megmaradt szőrtüszők. A gyakorlatban talán azt lehet mondani, hogy eleinte minden három kezelés kb. megfelezi a szőrszálak számát, ezért az első néhány kezelés után még sok szőrszál visszanőhet (vagy pontosabban aktívvá válnak az addig pihenők), de a harmadik-negyedik után már csak azoknak kellene visszanőnie amiket elsőre nem sikerült eltalálni. Hat-kilenc alkalom után pedig már jelentősen kevesebb szőrnek kellene lennie ha hatásos a kezelés, de valószínűleg még így is marad néhány ami vagy nem tartalmaz elég melanint és túl világos, vagy túl vékony, vagy valahogy mindig sikerült megúsznia a lövöldözést.

A szőrtüszők másik tulajdonsága, hogy nem mindegyikből nő vastag, melaninban gazdag szőrszál. Sok olyan is van, amiből csak piheszőr nő. De férfi hormonok hatására az évek során ezek átalakulhatnak és elkezdhetnek sötét szőrszálat növeszteni. Ez leggyakrabban fiatalabbaknál (35 év alatt) és az arcon vagy a mellen fordulhat elő, ahol erre érzékenyebbek a szőrtüszők. Ennek megelőzésében segíthetnek az antiandrogének (pl. ciproteron-acetát, spironolacton, bicalutamid, stb.). Ugyanakkor ezen gyógyszerek hatására a már vastag és sötét szőrszálak is vékonyabbak és világosabbak lehetnek, ami pedig nehezítheti ezek kiirtását, ezért legjobb előbb szőrteleníteni, és azután antiandrogént szedni, ha szükséges.

Ezek után lássuk újra a cikk elején felsorolt tévhiteket, amikről most már talán jobban el tudjuk dönteni, hogy mennyire lehetnek igazak.

A szőrszálak 95-100%-a eltűntethető: Ahogy azt megérthettük, a fénnyel történő szőrtelenítés csak azokra a szőrszálakra hatásos, amik kellően sok festékanyagot tartalmaznak és sikerül őket annyira felmelegíteni, hogy elpusztuljanak. Ez bizonyosan kevesebb mint 95-100%, tehát biztos maradni fog valahány szál sok kezelés után is (de ezek már jobban kezelhetők más módszerrel is, pl. elektrolízissel).

Végleges, azaz a szőrszálak eltűnnek és soha sem nőnek vissza: A szőrszálak egy része amiket sikerül teljesen elpusztítani tényleg végleg eltűnik, de ez nem igaz minden szőrszálra, tehát az egész felület majdnem biztosan nem marad véglegesen és teljesen szőrtelen. Sőt hormonális hatásra pl. az arcon újabb szőrszálak is megjelenhetnek, ez alól kivétel néhány terület, ahol ez nem gyakori, hogy emiatt visszanő a szőr, pl. a hónalj, láb vagy a kéz.

Néhány kezelés elég: Egy-két kezelés biztosan nem lesz elég, problémás helyeken, mint pl. az arc pedig nem ritka, hogy minimum 6-8 kezelés, de akár tíznél több is szükséges lehet. A szőrtüszők működési ritmusa miatt a kezelések közötti idő sem lehet nagyon rövid, tehát érdemes legalább 1-1,5 évre számítani, mire eléggé szőrtelenek lehetünk (ugyanakkor a kezelések után 1-2 hónapig, a szőrtüszők pihenő ideje alatt, szőrtelenek leszünk).

Fájdalommentes: Elképzelhető, hogy ha a bőrben 60-70 fokra melegítik a szőrszálakat azt azért biztosan érezni lehet és nem olyan jó mint a simogatás, de azért ki lehet bírni még az érzékenyebb helyeken is mint az arc. Leginkább talán olyan, mintha kitépnék a szőrt, ami csak egy pillanatig tart, utána meg másnap olyan mintha leégett volna a bőr, ami néhány nap alatt elmúlik. Aki nem nagyon bírja a fájdalmat, az kezelés előtt egy órával bevehet egy fájdalomcsillapítót.

Nincsenek komoly vagy maradandó mellékhatásai: Általában és ha körültekintően csinálják akkor ennek kockázata kicsi, de azért érdemes figyelembe venni, hogy vannak lehetséges veszélyek. Ezek leggyakrabban a következők lehetnek:

• Pigmentációs változások (sötét vagy világos foltok kialakulása). Ezt elkerülendő fontos, hogy ne napozzunk vagy szoláriumozzunk a kezelések előtt és után, akár több hónapig is, a biztonság kedvéért (amúgy is jó ha minél fehérebb a bőrünk ilyenkor és nem barnulunk le).
• Gyulladás vagy fertőzés. A kezelés után a bőr olyan mintha leégett volna, ilyenkor vigyázni kell, hogy ne fertőződjön el. Amíg el nem múlik a gyulladás (néhány nap, maximum egy hét) addig nem szabad krémezni vagy sminkelni. Legfeljebb tiszta aloé verával lehet kenegetni, ha szükséges és tisztán tartani a bőrt. Ha a gyulladás nem gyógyul és fertőzés alakul ki (pl. szőrtüsző gyulladás vagy gennyes lassan gyógyuló sebek) akkor súlyos esetben ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni, hogy elkerüljük a maradandó nyomokat.
• Hegesedés. Abban az esetben ha megég a bőr (ami ritkán és kis területen előfordulhat, pl. ha egy szőrszál hosszabb és megégeti a bőrt maga körül) és sebesedve gyógyul akkor ez hegesedéshez vezethet. Nagyobb gondot ez akkor jelenthet ha túl erős volt a fény és nagyobb területen ég meg a bőr, illetve annál aki amúgy is hegesedésre hajlamos. Ez akár végleges nyomokat is okozhat.
• Egyéb bőrelváltozások, allergiás reakciók. Erre hajlamos embereknél alakulhat ki viszonylag ritkán, általában nem végleges, de lassan gyógyulhat.

Az alacsony energiájú kezelés is hatásos: Ha nem sikerül kellően felmelegíteni a szőrtüszőket akkor az eredmény nem lesz hosszú távú, csak néhány hónapig, a szőrtüszők pihenő idejéig lesz hatásos, utána a szőrtüszők regenerálódnak és visszanő a szőr. Az ismételt kezelések javítják ugyan a kezelések hosszú távú hatásosságát, de ha csak alig néhány szőrtüszőt sikerül elpusztítani minden kezeléskor, akkor így elég sokáig tarthat mire kellően lecsökken a szőr mennyisége. Hogy mennyi a kevés és mennyi az elég, azt nehéz megmondani, mert ez gépfüggő,  különösen a kezelőfej mérete határozza meg. Átlagos fejméretnél kb. 15-20 J/cm² alatt szerintem kicsi az esélye a tartós szőrtelenedésnek (lézeres gépeknél ez magasabb is lehet, ott nem ritka a 30 J/cm² feletti energiasűrűség sem, IPL-nél pedig ahol általában nagyobb a kezelőfej ott pedig kisebb). Ugyanakkor mindig figyelembe kell venni, hogy mit bír a bőr, mert a túl nagy energiasűrűség pedig mellékhatásokhoz vezethet. Az energiasűrűség és a fej nagysága közötti összefüggést szemlélteti az alábbi ábra.

A nagyobb impulzushossz jobb: Láttuk, hogy a megfelelő beállítások sok mindentől függnek és nem lehet egy paraméterrel meghatározni hogy mi a jó és mi nem. Az impulzushosszt is a többi paramétertől függően kell beállítani és ami az egyik esetben hatásos az a másiknál lehet hogy nem jó. A paraméterek megválasztására léteznek bonyolult elméletek és az évek során nyert tapasztalatok, amikről a cikk végén felsorolt forrásokban olvashat az akit ez ennél részletesebben érdekel. A lényeg, hogy az impulzushosszt az eltalálni kívánt szőrszálak vastagsága határozza meg, és van olyan legnagyobb értéke, amit ha túllépünk az a bőr megégéséhez vezet. Ugyanakkor vékonyabb szőrszálaknál meg éppen az a jó, ha rövidebb idő alatt tudjuk felmelegíteni őket, amire általában csak a lézeres gépek képesek.

A világos szőke vagy ősz szőrszálakra is hat: A fotoepiláció biztosan nem, mert az ilyen szőrszálakban nincs melanin, ami elnyelné a fényt, tehát nem is fogja kellően felmelegíteni a szőrtüszőt. Vannak olyan gépek amik a fotoepilációt más technológiákkal kombinálják és azt ígérik, hogy ezzel a világosabb szőrszálaktól is meg lehet szabadulni, de ezek hosszú távú hatása független eredményekkel általában nem igazolt (legfeljebb a gyártó által szponzorált saját kutatások támasztják alá, ami kétségessé teszik ezek hatékonyságát). Ennek ellenére lehet velük próbálkozni és nem kizárt hogy lesz eredménye, de erre nem igazán van garancia.

A lézer jobb mint az IPL; Az IPL jobb mint a lézer: Általánosságban ezt sem lehet így kijelenteni. Mindkettő hatásos és különböző területeken és embereknél egyik vagy másik lehet jobb. Problémás területeken mint pl. az arc akár mindkettő kombinációja bizonyulhat a legjobb megoldásnak, azaz lehet hogy a lézert és IPL-t felváltva vagy egymás után alkalmazva lehet a legtöbb szőrt kipusztítani. Az IPL általában nagyobb felületet tud egyszerre kezelni, ezért gyorsabb lehet nagyobb testrészek esetén (de ez is gépfüggő). A lézer pedig koncentráltabban és mélyebbre tud energiát juttatni a bőrbe, de kisebb felületen, ami a mélyen levő szőrtüszők vagy nagyon vékony szőrszálak esetén lehet jobb. Vagyis az, hogy éppen a lézer vagy az IPL-e a legjobb megoldás ez sokkal bonyolultabb kérdés és itt véget is ér az amit laikusként sikerül átlátni ebből.

Remélem sikerült valamennyire használható és nem túl sok hibás információt összeszednem és amellett, hogy akit érdekel megérthette a fotoepiláció alapjait, ez a tudás abban is segítségére lehet, hogy ennek ismeretében ne csak a szimpátia és az árak alapján dönthessen egyik vagy másik szőrtelenítési lehetőség közül, hanem valamennyire megalapozottan, „tudatos vásárlóként” tudja igénybe venni a rendelkezésre álló szolgáltatásokat. Az ennél még több részletre kíváncsiak további olvasnivalót találhatnak a következő forrásművekben: 

1. C. Dierickx: Laser Hair Removal: Scientific Principles and Practical Aspects
2. D. Manstein, M. Pourshagh, A. Erofeev, I. Yaroslavsky, G. Altshuler, R. Anderson: Effects of Fluence and Pulse Duration for Flashlamp Exposure on Hair Follicles
3. G. Altshuler, R. Anderson, D. Manstein, H. Zenzie, M. Smirnov: Extended Theory of Selective Photothermolysis
4. M. Lapidoth: Decade for Laser Hair Removal. What Did We Learn?